Aktuális

Kulcs önmagadhoz – Metakognitív Tréning

A Pszichotikusok Egyesülete olyan civil közösség, mely megyénkben egyedüliként pszichés betegségekkel küzdő sorstársaink érdekeit igyekszik képviselni. Mindezt, immár 2013 óta két szinten teszi. Egyrészt megváltozott munkaképességű, nagyrészt pszichés betegeket foglalkoztat. Emellett közhasznú szervezet lévén kiemelt célja a pszichés betegségekkel szembeni társadalmi megítélés javítása. Másrészt segít tagjai és hozzátartozóik számára a betegség megértésében, a kezdetektől teret ad rendszeres pszichoedukációs tréningnek, amelyért köszönet illeti Egyesületünket mindig is segítő pszichiáterünk, patrónusunk önkéntes munkáját.

A 20 éves fennállását tavaly ünneplő egyesületünk két éve kapcsolódott a Jósa András Oktatókórház Pszichiátriai és Pszichoterápiás osztálya által indított, úgynevezett Metakognitív Tréning magyarországi hatékonyságvizsgálatába. Nagyrészt tagjaink szerettek volna ezen részt venni, így az önkéntes tréningnek a Sóstói út 62. szám alatti székhelyünk adott helyet.

A tréninget vezető klinikai szakpszichológus, Fekete Zita, a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézet Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszékének munkatársa határozta meg a metakogníció fogalmát, beszélt a tréning céljáról, munkamódszeréről:
„A metakogníció egy pszichológiai fogalom, mely legegyszerűbben a tudásunkról való tudásunkként vagy gondolkodásunkról való gondolkodásunkként fordítható le. A metakogníció feladata tehát tudni, hogy mit tudunk, gondolunk. Vagyis ez az a funkció, amely lehetővé teszi, hogy felülről nézzünk rá a saját gondolkodásunkra és amennyiben szükséges, korrigáljuk gondolatainkat, gondolkodásmódunkat, ami által könnyebben alkalmazkodhatunk a körülöttünk lévő világhoz.
A Metakognitív Tréning (MKT) egy olyan módszer, melyet specifikusan pszichotikus kórképekben szenvedő páciensek számára dolgoztak ki. Kiegészítő módszer, ami azt jelenti, hogy a gyógyszeres kezelés játssza továbbra is az elsődleges szerepet, de a tréning segítségével olyan pszichológiai jellemzők is kezelhetővé válnak, melyeket csupán a gyógyszerrel nem tudnánk elérni. Ez azt jelenti, hogy a tréning során részletesen foglalkozunk a szkizofréniában jellemző gondolkodásbeli jellemzőkkel és a személyközi kapcsolatokban felmerülő zökkenőkkel. Mindettől azt várjuk, hogy enyhíti pácienseink tüneteit és segíti beilleszkedésüket, szociális alkalmazkodásukat.
Az MKT egy úgynevezett hibrid módszer. Ez azt jelenti, hogy sokat merít a kognitív-viselkedésterápiák eszköztárából, ami a gondolkodásunkat és a gondolkodásunk mentén létrejött viselkedésünket célozza. Emellett dolgozunk a tréning során pszichoedukációval, ami azt jelenti, hogy olyan ismereteket adunk át a pácienseknek a betegségükkel kapcsolatban, ami segít nekik azt a lehető legjobban megérteni. Emellett alkalmazunk neuropszichológiai terápiás eszközöket is. A neuropszichológiai jelenségek pedig olyan folyamatokat takarnak, mint például a figyelem vagy az emlékezet.
Magyarországon több helyen alkalmaznak ugyan például pszichoedukációs módszereket a pszichotikus kórképekben szenvedő betegek kezelésében, azonban strukturált, specifikus pszichológiai terápiás intervenciókat kevés helyen találhatunk az országban. Az egyik ilyen elérhető eljárás a Metakognitív Tréning, mely innen, a keleti régióból indult útnak és mára már több helyen alkalmazzák sikerrel országszerte.”
Számomra a legmeglepőbb felismerés a tréning során az volt, hogy midenkinek lehetnek félrevezető gondolatai önmagáról, az őt körülvevő világról; azzal a nagy különbséggel, hogy egy egészséges énképpel rendelkező személy nem tulajdonít akkora jelentőséget ezen gondolatoknak és képes több szempontból megvizsgálni az adott helyzetet, gondolatsort. Ezzel szemben a kutatások azt bizonyítják, hogy több, de nem mindegyik pszichés beteg hajlamos elhamarkodottan meghozni ítéleteit, ami gyakran hibás döntésekhez vezet. Tanácsos minél több információt figyelembe véve meghozni döntéseinket. Az elhamarkodott következtetések téves ítéletekhez vezethetnek pszichózis alatt. Egy depressziós ember a hibákat leginkább önmagában keresi, a sikereit inkább a kedvező külső körülményeknek vagy a szerencsének tulajdonítja és nem önmagának. Mindez rontja az amúgy is kevés önbizalmat. Az is biztos, hogy a téveszméktől szenvedő ember saját kudarcát vagy a negatív események okait inkább másokban és nem önmagában keresi. Részben hajlamos arra, hogy mind a pozitív, mind a negatív eseményeket úgy ítélje meg, mintha ő azt nem tudná kontrollálni. Mindez a másokkal való kapcsolat nehézségeihez vezet, negatív hatással van a beteg szociális alkalmazkodására. Nincs kognitív felülvizsgálat, amely lehetővé tenné az elhamarkodott ítéletek korrekcióját.  Metakognitív tréning két, nyolc modulból álló ciklusa ennek a korrekciós készségnek a kiépítését célozza meg.

1. egység: Oktulajdonítási stílus (vagyis bizonyos helyzetek keletkezésére vonatkozó saját magyarázatunk kialakítása); 2. egység: Elhamarkodott következtetések; 3. egység: Meggyőződéseink korrigálhatósága; 4. egység: Beleérző képesség I.; 5. egység: Emlékezet; 6. egység: Beleérző képesség II.; 7. egység: Elhamarkodott következtetések II.; 8. egység: Önbecsülés és hangulat

Fontos döntéseknek tényeken kell alapulniuk, figyelembe kell venni az én/ mások/ a körülmények kombinációját is és nem célravezető elhamarkodott következtetések alapján dönteni. A puszta feltételezés rossz tanácsadó. Akkor van probléma, ha nincsenek biztos tények, csak kielégítő válaszok nélküli kérdések. Mit érdemes tenni ilyenkor? Ki kell lépni az adott helyzetből, mely döntési kényszer elé állít komplex ismeretek nélkül. A szituáció vagy élethelyzet bizonytalan állapotba taszít és rombol. Más tényezők együttes hatásával (pl. túlhajszoltság, kialvatlanság, a gyógyszerszedés rendszertelenné tétele) sajnos pszichózisba is ránthat és „szétesel”. A tréning alatt éppen egy olyan élethelyzetben voltam, mikor döntést kellett volna meghoznom. A tréning hatásaként próbáltam minél több információhoz jutni, de inkább csak elhúztam a döntés meghozatalát. Vagyis van még mit tanulni azon a téren, hogy sikerüljön megtalálni az arany középutat az elhamarkodott döntések és az inkább már hátráltató rágódás között.

A tréning alatt sokat beszéltem a betegségem során ért ingerekről, arról az időszakról, mikor az jelentkezett. Be is villant egy régi szituáció, egy pillanatnyi emléknyom. Ez volt az, ami elindított egy belső őrlődést és az önmagamról alkotott véleményemben ingatott meg. Mindez teljesen új és idegen környezetben, érettségi után, kiforratlan személyiséggel, az egyetem harmadik félévének elején, tele kételyekkel és kérdésekkel. Végül nem maradt „megoldási eszköz” a kezemben. Nem történt pedig más, mint messzemenő következtetést vontam le egy személyemre vonatkozó megállapításból, ugyanakkor nehezen értelmeztem a körülöttem lévők érzelmi megnyilvánulásait és végképp nem tudtam már, kit mi motivál a velem való kapcsolatfelvétel során. Épp a fentiek miatt az egyik kedvenc modulom a ’Beleérző képesség I. és II. modul’ volt.

A beleérző képesség több mint empátia. Nem csupán annyi, hogy hogyan tudom átérezni a másik helyzetét. Valójában a felismerése annak, hogy a másikban mi munkálkodik. Számos, pszichózisban szenvedő ember küzd érzelem felismerési nehézséggel és nehezen tudja értelmezni, hogy mások miért viselkednek egy bizonyos módon. Pszichózis alatt ezen deficitek téves ítéletekhez vezethetnek, pl. a folytonos fenyegetettség érzés a többi ember torz észlelését eredményezheti. Vannak támpontok, amelyek kapaszkodót adnak a másik megismerésében. Az említett modul épp ezen támpontokat, segítségeket emelte ki és különböző szituációs játékokon keresztül tudatosította és konkretizálta, hogyan lehet azokat alkalmazni.

Kiinduló „tétel”, hogy mindig több szempont alapján vizsgálódjunk. Bizonyos külső jegyek (szemek, kezek, beszédmód, öltözet, testbeszéd, testtartás) alapján következtetést vonhatunk le az újonnan megismert személyről, csak kérdéses ennek megbízhatósága, hisz még mindig csak egyféle információra hagyatkozunk. További információforrás lehet még előzetes ismeretünk a személyről – pl. egy barát észrevételei – vagy már meglévő ismereteink hasonló személyekről, csoportokról. Segít a belső megérzés, intuíció valamint lényeges lehet a másik írásbeli megnyilvánulása (e-mail, cset) is. A másik személy arckifejezései és testbeszéde is segíthet motivációinak megítélésében, de ekkor mindig figyelembe kell venni a környezetet, a szituációt. Pl. ha az illető összefonja a karját és épp tél van, inkább fázhat és nem félénk vagy arroganciára hajlamos. Hasznos lehet az önmegfigyelés, amikor abból indulok ki, hogy én mikor és miért viselkedek hasonlóan. Általánosságban elmondható: ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonhassunk le másokról, jól kell őket ismernünk illetve pontosan meg kell figyelnünk őket. A komplex szituációk értékeléséhez fontos, hogy valamennyi rendelkezésünkre álló információt felhasználjunk. Minél több információt veszünk figyelembe, annál nagyobb valószínűséggel vonhatunk le helyes következtetéseket.

A Metakognitív tréning kitűnő táptalaja az önfejlesztésnek is. Olyan utazás volt saját koponyám körül, ami megmutatatta: elsajátítható készség tudni korrigálni rosszul berögződött gondolatsémákat, megvan a képesség bennem, hogy tudjak másként gondolkodni önmagamról és az engem körülvevő világról. Ez a kiegészítő módszer olyan kulcs, amellyel ki tudjuk engedni magunkat a pszichotikus betegségekkel járó tünetek rabságából.

Mészáros Mária Edit
Pszichotikusok Egyesületének titkára

Nyíregyháza, 2018. augusztus

A tanfolyam anyagai magyar nyelven ingyenesen hozzáférhetőek a következő linken: https://clinical-neuropsychology.de/metacognitive-training-mct-for-psychosis-hungarian/

Új termékeink!

Kedves Vásárlóink, Érdeklődők!

Íme néhány szép termékünk, amelyeket megváltozott munkaképességű dolgozók készítenek egyesületünkben! Figyelmükbe ajánljuk szőnyegeinket, párnáinkat, kosarainkat, hímzett és díszített farmertáskáinkat!